Az emberek döntöttek
Konzultáció a bevándorlásról

Soha nem látott migrációs nyomás nehezedik Európára, így hazánkra is. Az elmúlt hónapokban drasztikusan megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma. Október közepéig több mint 380 ezren lépték át törvénytelenül a határt. A kialakult helyzetért az EU is felelős, mivel arra bátorította a bevándorlókat, hogy hagyják el hazájukat, és vegyék Európa felé az irányt.

Egy olyan kérdésről van szó, amely nagyban meghatározza mindennapjainkat és közös jövőnket. Ha nem cselekszünk, pár évtized múlva nem fogunk ráismerni saját országunkra. Mindezek miatt a kormány konzultációt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról.

Eredmények

A magyar emberek fontosnak tartják a bevándorlás kérdését saját életük szempontjából. Ezt az is bizonyítja, hogy több mint 1 millióan töltötték ki és küldték vissza a konzultációs kérdőívet. Az eredmények alapján az emberek véleménye egyértelmű: Magyarországot meg kell védeni. A válaszadók több mint 90 százaléka egyetért abban, hogy az EU bevándorláspolitikája megbukott, ezért szigorúbb szabályozásra van szükség. Az emberek túlnyomó többsége szerint a lehető leghamarabb vissza kell fordítani azokat a bevándorlókat, akik törvénytelenül lépik át a határt. Magyarország és Európa nem tud mindenkit befogadni.

Nemzeti konzultáció részletes eredménye

1. Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontos kérdésnek a terrorizmus térnyerését (a franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?

  • NAGYON FONTOS
    0%
  • FONTOS
    0%
  • NEM FONTOS
    0%

2. Ön szerint az elkövetkező években lehet-e terrorcselekmény célpontja Magyarország?

  • KOMOLY ESÉLY VAN RÁ
    0%
  • ELŐFORDULHAT
    0%
  • TELJESEN KIZÁRT
    0%

3. Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

4. Tudta-e Ön, hogy a megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a magyar határt, és az elmúlt időszakban húszszorosára nőtt a bevándorlók száma Magyarországon?

  • IGEN
    0%
  • HALLOTTAM RÓLA
    0%
  • NEM TUDTAM
    0%

5. Sokféle véleményt hallani a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

6. Vannak, akik szerint Brüsszel politikája a bevándorlás és terrorizmus kérdésében megbukott, és ezért új megközelítésre van szükség ezekben a kérdésekben. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

7. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályozást vezessen be?

  • IGEN, TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATNÁM
    0%
  • RÉSZBEN TÁMOGATNÁM
    0%
  • NEM TÁMOGATNÁM
    0%

8. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy szigorúbb szabályokat vezessen be, ami alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók?

  • IGEN, TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATNÁM
    0%
  • RÉSZBEN TÁMOGATNÁM
    0%
  • NEM TÁMOGATNÁM
    0%

9. Egyetért-e Ön azzal a véleménnyel, hogy a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani a saját hazájukba?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a megélhetési bevándorlók, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

11. Egyetért-e Ön azzal, hogy a bevándorlás elleni küzdelem legjobb eszköze, ha az Európai Unió tagországai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

12. Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és születendő gyermekek támogatására van szükség?

  • TELJESEN EGYETÉRTEK
    0%
  • INKÁBB EGYETÉRTEK
    0%
  • NEM ÉRTEK EGYET
    0%

A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló Nemzeti Konzultáció kérdőívét
összesen 1 058 227-en töltötték ki.

Kormányzati intézkedések
  • A kormány álláspontja egyértelmű: Európa és Magyarország határait minden eszközzel meg kell védeni! A kabinet ezért egy ideiglenes műszaki határzár megépítéséről döntött a magyar-szerb és a magyar-horvát határon. A kormány a bevándorlási helyzet kezelése érdekében megerősítette a rendőrséget, emellett lehetővé vált a honvédség közreműködése is a déli határnál.

  • A migrációs nyomás enyhítését szigorúbb törvények is szolgálják. A nemrégiben elfogadott jogszabályok alapján a határ törvénytelen átlépése és a határzár megrongálása bűncselekménynek minősül, az embercsempészetért pedig szigorúbb büntetés jár. A bűncselekmények elbírálása soron kívül történik, az illegális bevándorlók börtönbüntetésre vagy kiutasításra számíthatnak.

  • Magyarország bebizonyította, hogy meg lehet állítani a modern kori népvándorlást. A déli biztonsági határzár működik, sikeresen betölti azt a szerepet, amelyet a kormány szánt neki, azaz megakadályozza az illegális határátlépéseket.

  • Nem engedhetjük meg, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és biztonságát. Jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket és értékeinket. Közép-Európa országai, amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból, nem engedhetik meg, hogy az elhibázott brüsszeli politika kárvallottjai legyenek.

BŐVEBB INFORMÁCIÓK A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL

A menedékjogról szóló törvény módosítása

A törvénymódosítás annak a lehetőségét teremtette meg, hogy meg lehessen védeni a határt és az ott dolgozókat. A tömeges bevándorlás kezeléséhez szükség volt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmának bevezetésére. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a hazánkba érkező bevándorlók száma meghaladja egy hónap átlagában a napi 500 főt vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt. Szintén válsághelyzetnek minősül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy közegészségügyét közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményt követnek el.

A szabályozásban az alkotmányos követelmények biztosítottak, a válsághelyzetet a kormány rendelettel hirdeti ki, meghatározott területeken. Ilyen esetben a bevándorlók elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat – néhány kivételtől eltekintve – nem kell lefolytatni. Ez a módosítás is azt a célt szolgálja, hogy az egyébként hosszú időt igénybe vevő eljárások rövidüljenek, így a bevándorlók elhelyezése jelentősen gyorsítható.

A törvénymódosítás célja az is, hogy a tömegesen illegálisan érkező bevándorlók esetében megteremtse a határon történő eljárás speciális szabályait. Ezek lehetővé teszik, hogy a benyújtott menedékkérelmeket minél gyorsabban, lehetőleg soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül el lehessen bírálni. A módosítás egyúttal megteremti a hatékony jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét is.

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény módosítása

A módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy hatékonyabban lehessen megvédeni a határt és ezen keresztül a magyar közigazgatás rendjét, illetve az embercsempészeket szigorúbban lehessen büntetni. Ennek érdekében bűncselekményként határozza meg a határzár tiltott átlépését és a határzár megrongálását, továbbá a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását.

A határzár tiltott átlépése bűncselekményt az követi el, aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép. A bűncselekmény elkövetője alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény minősített eseteire a törvény egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, legsúlyosabb esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel.

A határzár megrongálása bűncselekményt az követi el, aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja. Amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a bűncselekmény elkövetője alapesetben bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény minősített eseteire a törvény két évtől nyolc évig, öt évtől tíz évig, legsúlyosabb esetben tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel.

A határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása bűncselekmény elkövetője, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kiutasításra vonatkozó szabályok is módosultak. A határzárral kapcsolatos, fent említett három új bűncselekmény miatt indult eljárásban nem lesz mód a kiutasítás mellőzésére, amennyiben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre. Nem módosult ugyanakkor az a szabály, amely szerint nem utasítható ki az, aki menedékjogot szerez. Emellett, kiutasítás csak akkor szabható ki a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén, ha a kiutasításra vonatkozó további, a Btk.-ban meghatározott feltételek is fennállnak. E feltételrendszernek egyik fontos eleme a családi élet tiszteletben tartásához való jog, erre figyelemmel a kiutasítás semmiképpen nem lesz automatikusan alkalmazható büntetés, különösen a fiatalkorú elkövetők esetében. Tehát a kiutasítás csak akkor nem lesz mellőzhető, ha egyébként a feltételei fennállnak.

Az illegális határátlépők jellemzően embercsempészés útján, okmányok nélkül vagy hamis okmányokkal jutnak be az ország területére, amely személyazonosságuk megállapítását gyakran lehetetlenné teszi, e tettek anyagi haszonszerzés céljából történő elkövetésére pedig komplett bűnszervezetek alakulnak. Ez indokolja, hogy az embercsempészekre mostantól szigorúbb büntetést, legsúlyosabb esetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Amennyiben pedig az embercsempészés törvényben meghatározott minősített esetét szervezőként, irányítóként valósítják meg, a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés lehet. A büntetőjogi szabályozás szigorításának érdekében az embercsempészés elkövetője által a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett valamennyi vagyon vagyonelkobzás alá esik.

A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása

A törvénymódosítás annak a lehetőségét teremti meg, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a Szegedi Járásbíróság, illetve a Szegedi Törvényszék járjon el. Ez a szabály biztosítja a többi bíróság működőképességét. A módosítás további részei azt a célt szolgálják, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények érdemi elbírálása gyorsabb legyen. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az ilyen jellegű ügyek elbírálása abszolút elsőbbséget kap.

A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény módosítása

Bár a határzárral kapcsolatos bűncselekmények szankciója a kiutasítás, különleges helyzetre tekintettel a bíró legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet a kiutasítás végrehajtására. Minderre az elítélt kérelmére, családi vagy személyi okokból, vagy az elítélt betegségére tekintettel nyílhat lehetőség, ha a döntés nem veszélyezteti a közrendet vagy a közbiztonságot. Várandós anyák, illetve egy évesnél fiatalabb gyermek gondozása esetén a halasztást a bíróság hivatalból rendeli el.

Az államhatárról szóló törvény módosítása

A törvénymódosítás mentességet ad azon hatósági eljárások és előírások alól, melyek jelentős mértékben késleltetnék a migránsok elhelyezését. A törvénymódosítás értelmében a kártalanítást abban az esetben kell megfizetni az államhatár környezetében, ha az adott ingatlant ténylegesen igénybe kívánják venni a hatóságok. A kártalanítást már az igénybevétel előtt meg kell fizetni, illetve letétbe kell helyezni. Ez a módosítás azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeket a határtól számított 60 méteres sávban terhel közérdekű használati jog.

A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása

A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárás alapján indult bírósági felülvizsgálati eljárások lefolytatására a Szegedi (Közigazgatási és Munkaügyi) Bíróság rendelkezzen kizárólagos illetékességgel.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása

Az illegális határátlépők számának drasztikus növekedése miatt szükségessé vált egy ideiglenes határzár építése. A határzár építése megteremti annak a lehetőségét, hogy meg lehessen védeni a határt és az ott dolgozókat. A törvénymódosítás határ védelmére vonatkozó hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeink betartását szolgálja. A környezetvédelmi törvény módosítása lehetővé tette, hogy a kerítés építése nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel környezeti hatásvizsgálatok nélkül is megvalósítható legyen.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosítása

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében szükséges az építésre vonatkozó szabályok módosítása. A törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy nemzetbiztonsági célú építményeket építési tilalom alá eső területen is lehessen építeni. A kormány a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan, az ország védelme érdekében a jövőben rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása

A módosítás célja, hogy a határjelekhez hasonlón az államhatár védelme érdekében kialakított, az államhatár védelmét szolgáló létesítmények építése során az eljárás egyszerűbb legyen és ne kelljen külön engedélyezési eljárást lefolytatni.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény módosítása

A törvénymódosítás az útdíjfizetési kötelezettség alóli mentesség körét bővíti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont, egyébként útdíjköteles gépjárművekkel. Ennek előfeltétele a szállítási feladat elrendelésére jogosult szerv mentességi nyilvántartásba történő bejegyzése.